Mi kell egy jó vígjátékhoz? Vegyünk egy csipet féltékenységet, egy szerelmi három- vagy sokszöget, és némi felgöngyölíteni való rejtélyt! Marcel Achard (1899–1974) remekül adagolja a felsorolt hozzávalókat. A kiváló emberismeretét, a képességet, hogy a mindennapi élet kisebb-nagyobb bonyodalmait hitelesen ábrázolja, neves lapok, köztük a Le Figaro újságírójaként szerezte meg. Az író egyik legsikeresebb darabja az 1962-ben bemutatott „A bolond lány”, melyet a Karinthy Színház tűzött műsorára.

a bolond lany5

A cselekmény középpontjában a gazdag ház meggyilkolt sofőrjének, Miguel Ostosnak a halálesete áll, amelynek körülményeit a frissen Párizsba helyezett, ambiciózus vizsgálóbíró próbálja feltárni.
A darab magyarországi bemutatójára 1964-ben került sor parádés szereposztásban: Domján Edit, Márkus László és Csűrös Karola főszereplésével. Az idősebb korosztály mindmáig szívesen emlékszik az akkori előadásokra. A Karinthy Színház tehát nagy fába vágta a fejszéjét, amikor műsorra tűzte a komédiát.

A darab műfaja nehezen meghatározható: keverednek benne a bűnügyi történet és a vígjáték tematikai elemei. A humoros megjegyzések, nemegyszer sikamlós utalások oldják a gyilkossági eseten alapuló történet feszültségét, a háttérben mindvégig jelen lévő bűn és büntetés motívuma azonban komolyabb felhangot ad a félreértésekre, szóviccekre, a szereplők stílusbeli eltéréséből fakadó humorra épülő könnyedebb jeleneteknek is. Ártatlanság és bűnösség, felelősség és engedelmesség, megfelelési kényszer és az önbecsülés megtartása. Vígjátékhoz túlságosan elgondolkodtató, krimihez túlságosan könnyed.

bolond lany1

A cselekmény szűk térben, végig ugyanazon a helyszínen játszódik, a vizsgálóbíró szobájában. A színhely egységessége segít a koncentrációban, az események felidézése révén azonban tágul a kör: a bűntett elemeinek rekonstruálása közben gondolatban bejárhatjuk a márki házának helyiségeit is. A hely koncentráltsága a téma racionalitását is alátámasztja: a vizsgálat feltételezi az összeszedettséget, a pontosságot és az érzelemmentességet. Ez az azonban, ami nem valósul meg a történet szerint: a lány naivsága, érzelmeken alapuló érvelése hatással van a fiatal vizsgálóbíróra is, és a nézőket is minduntalan kizökkenti a feszült várakozás hangulatából.

a bolond lany10

A főként zenés darabokból ismert Szabó P. Szilvesztert ezúttal a fiatal feltörekvő Sévigne vizsgálóbíró szerepében láthatjuk, aki késznek mutatkozik, hogy megtegye, amit felettesei várnak tőle, később azonban igazságérzete kerekedik felül.
Felesége (Eke Angéla alakításában) szerepe inkább férje motiválásában teljesedik ki, folyamatosan emlékeztetve szerény anyagi helyzetükre és az elérni kívánt célra, ezáltal nyomás alatt tartva őt. A férfi a megfelelési kényszer és saját lelkiismerete között őrlődik, vívódásaiban felesége nem segíti, ilyen értelemben szerepe egyoldalú, nem valódi partnere férjének. Kapcsolatuk kiüresedésére is utalhatnak a feleség látogatásával kezdődő, hasonló motívumokra épülő jelenetek. Kissé ellentmondásosnak tűnhet az asszony túlzottan elegáns, nagyvilági megjelenése, talán szerencsésebb lett volna a szerényebb anyagi helyzetet az öltözködésével is alátámasztani.

a bolond lany6

A címszereplő bolond lányt meggyőző természetességgel és hitelességgel alakító Földes Eszter uralta a színpadot. Valójában a bolond jelző nem fejezi ki személyiségének lényegét: inkább naiv, esetenként butácska, mintsem bolond. A valóság dolgaiban eligazodni kevéssé tudó, egyenes fogalmazásával magát inkább bajba sodró, mint felmentő lány számára nem sok esély mutatkozna, amennyiben Sévigne vizsgálóbíró kitartana a felülről kapott utasítás mellett. Esetlenségében is bájos, természetesen egyszerű, józan egyénisége nem ismeri a tettetést, sokáig nem is tud eltitkolni semmit, ezért hamar nyilvánvalóvá válik a nyomozó számára is, hogy nem benne kell keresni a gyilkos személyét. Nézőként számomra egy percig sem volt kétséges az ártatlansága: a lényeg abban állt, hogyan bizonyítja ezt be a szerző, vagyis a nyomozást végző vizsgálóbíró, illetve hogyan találja meg a valódi tettest.

Amikor a lány nincs a színpad középpontjában, akkor is érezzük a jelenlétét, ha a színpad szélén ül és csak figyeli a történéseket, akkor is megjegyzéseket fűz hozzá, grimaszokat vág, mimikája élesen kifejezi a véleményét a szereplőkről vagy a cselekmény újabb fordulatairól.

Csonka András (Beaurevers márki) kimért, hűvös arisztokrata, felesége, a gőgös márkiné (Bozó Andrea), valamint az ügyészhelyettes (Mihályi Győző) meggyőzően formálják meg a szerep által sugallt típusokat.

a bolond lany11

Az írnok (Szirtes Gábor) mellékszereplő, mégis karakteres, tipikus vígjátéki figura, aki végszavazik, kommentál, tenyeres-talpas, földhözragadt figuraként megerősíti a többi szereplőtől elhangzottakat.

A történet viszonylag hirtelen megoldása miatt lehet azonban némi hiányérzetünk. Többszörös csavart követően derül fény a gyilkosság elkövetőjére, a fordulat azonban nem okoz túlságosan nagy meglepetést. A hosszas kibontakozás miatt azonban várakozás élt még bennünk, annak ellenére, hogy nem egy sokszereplős krimiről, hanem a krimi elemeivel tarkított vígjátékról van szó.

a bolond lany3

A ma színpadra állított előadások jelentős részében a díszlet csak jelképes, hiányával, jelentéktelenségével is üzenetet hordoz. Éppen ezért jó érzés néha egy-egy klasszikusabb, hagyományosabb előadást is látni. A bolond lány a tehát a külsőségeket tekintve is felüdülést hoz, konzervatív, kellemesen ismerős hangulatot idéz fel.
Meggyőző, megbízható előadás a szó legnemesebb értelmében. Folytatja a hagyományokat, nem akar mindenáron újítani, ezáltal éri el a célját: egy este kellemes szórakozás, könnyed kikapcsolódás: ezt kínálja Marcel Achard vígjátéka a Karinthy Színházban – Karinthy Márton kitűnő rendezésében.

Weninger Nóra – Schramek László

A képek forrása: Karinthy Színház

Hozzászólások