A Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagjai és az irodalmat kedvelők piros- és aranybetűs ünnepre virradtak 2014. november 13-án. Ünnepre ébredtek és ünnepeltek. Király Lajost, a seniort, a dignitariust, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnökét ünnepelték és köszöntötték, mert az író, a költő, a műfordító most 50 éve, hogy az irodalmi pályán van és alkot. 50 év! Istenem, milyen nagy idő! Egyszerűen akár csak élni is csupán, hát még alkotni – ráadásul megállás nélkül 50 éven keresztül!

kiraly50_1

Az ünneplők Óbudán a Kéhli Vendéglőben, a Krúdysok törzshelyén gyűltek össze 16 órára. A kezdési időpontra zsúfolásig megtelt a nagy terem. Ismerős arcok. Költők, írók, festőművészek, grafikusok, zenészek, előadóművészek – a Művészek, a Kortársak. Vártak Király Lajosra. Várták, hogy elkezdődjék a talentumok szétosztása. Király Lajosé, mert hisz mindenki tudta, hogy az ő 50 év alkotása fog ma megnyilvánulni, és talentumait, amelyeket az Égtől kapott, csak használatra, kamatoztatásra kapta. Úgy kell kamatoztatnia, hogy ma (is) szét kell osztania az emberek között. Verseit, prózáit és műfordításait egyaránt.

Az ünneplők, a köszöntők csak saját magukat hozták, üres kézzel érkeztek. Hiszen ők akartak kapni. Mi több, ingyenesen kapni – Lajostól, az ő adományaiból. Igaz, ezeket az adományokat, a talentumokat ő is ingyenesen kapta – Felülről. Mert a poeta non fit, sed nascitur. Pályakezdő, fiatalkori versei, írásai, fordításai, amelyektől ma sem tudná jobban lefordítani az akkoriakat: bemutatta a már korábban megjelent Zsengék című kötetét. És még további, direkt erre az alkalomra most megjelent két könyvét: a Négy “E” -t és a Hangok és hangulatok-at. Felolvasások, előadóművészek, világ-premier! Elkezdődött hát a műsor, elkezdődött az osztogatás…

keresemil   balazsi-judit-1   nemethnyiba1

Kanizsa József, a Krúdy Kör titkára megnyitó szavaival köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyosan is a közreműködőket, majd átadta a szót Tárkányi Imre költőnek, aki az est házigazdája szerepkörben vezette a műsort és beszélgetett az ünnepelttel. Tárkányi mindjárt elöljáróban kijelentette, hogy Király Lajosnak elsősorban a műfordítói tevékenységéről lesz szó, mert Királynak a műfordítás áll legközelebb a szívéhez. Majd bemutatta a közreműködőket: Balázsi Judit előadóművészt, Keres Emil Kossuth-díjas Kiváló és Érdemes művészt, Németh Nyiba Sándor költőt, zeneszerzőt és olimpikont. Majd hozzátette, hogy szerény személye is a közreműködők között lesz.

Az első műsorszám Németh Nyiba Sándor zenés szerzeménye volt: Király Lajos 1964-ben írt Est című versének megzenésített változatát hallhattuk – felvételről. Azután Tárkányi Imre Király Lajoshoz fordulva megkérdezte, hogyan indult ez az 50 éves írói pálya, és mi az, ami a műfordításokkal kapcsolatban elindította ezt a munkát.

kiraly50_6

– “Mindenkinek szétosztottam a Zsengék című kötetemet. 15-18 éves középiskolás koromban írtam. Ebből volt egy válogatás, és ebben olvasható az imént elhangzott vers is… A Zsengékből látszik, hogy már 1962-től írtam verset. A Weöres Sándorral volt találkozás, ami érdekes volt és lökést adott számomra… Az első megjelenésem a kollégiumi újságban az Ecserin című prózai írás volt.” – Kaptuk a választ a kérdezettől.

Azután Victor Hugo és más francia szerzők fordításáról beszélt, meg arról is, hogy a Hópelyhek éneke című versével pályázatot nyert. – “Hozzáteszem, hogy a fordítás a szívem csücske, de a próza is… közel 1000 mű jelent meg, 500 fordításom készült. Ez önmagában véve érdekes.”- fejezte be válaszát Király Lajos, azután három írását olvasta fel a Zsengék kötetéből. Először az Ecserin című prózáját, majd az aranyérmes Hópelyhek éneke címűt, és végül a franciából az 1964-ben fordított Síremlék című költeményt. Elhangzott a következő kérdés: “Most két könyved jelent meg erre az 50. évfordulóra. Az egyik egy műfordítás kötet. Négy “E” a címe. Azt szeretném megkérdezni, hogy miért pont Négy “E” a címe? Tömör és csattanós választ hallhatott a közönség:

kiraly50_3

– “Fényképeket azért raktam rá, nehogy azt mondják, miért nem négy “A”. A Négy “E” nem más, mint az 500 fordításból egy közkinccsé tétel. Az első Elizabeth Barrett Browning, kitűnő angol költőnő. A Portugál szonettek-en kívül a könyvben szereplő többit még soha senki nem fordította le magyarra. A következő Emily Dickinson amerikai költőnő. Epigramma tömörségű verseket írt. A következő Ernest Hemingway… Magyarországon Hemingway verseket soha senki nem fordított. Eduardas Miezelaitis litván költőtől ugyan vannak már fordítások, de az elhangzó verseket még senki sem fordította le.

A műsorvezető újabb kérdést fogalmazott meg: “Ezeken kívül kik azok, akik a legkedvesebbek és akiktől a legtöbbet fordítottál?” – “…hetven külföldi költőnek fordítottam a versét, amelyből már 350 megjelent… a legnevesebb a Kínai szerelmes és erótikus versek “. Azután egy hosszú felsorolás következett Király Lajostól, amelyet fergeteges taps-orkánnal honorált a közönség. A Négy “E” kötetből egy érdekes verses összeállítás következett. Elizabeth Barrett Browning: Lord Walter felesége című műve. Három szereplő adta elő. A Lady-t Balázsi Judit, Maude-t Keres Emil, a narrátort pedig Tárkányi Imre. Király Lajos hozzátette, hogy a versnek ilyen módon való előadása “világ- és magyarországi premier”. Emily Dickinsontól Balázs Judit két költeményt olvasott fel. Először a Jogunk tűrni az éjt, azután a Palánktól palánkig címűt. Ugyanettől a szerzőtől Tárkányi Imre pedig a Fájó szív és Ha az éjszakának vége címűeket. A felolvasást Keres Emil folytatta a Mindenség, a gyöngéd anya című verssel.kiraly50_5

Király Lajos beszélt Ernest Hemingway-ről. Érdekességként elmondta, hogy Gertrud Stein volt – többek között – az egyik, aki segítette Hemingway-t. Portré egy ladyről könyvben szereplő fordítása egy részlet az amerikai költőnőnek öt oldalas publikálatlan esszéjéből, és ebből csinált egy paródiát Hemingway.- “Megmutatjuk, hogy íme, humoros is tud lenni Hemingway.” – nyilatkozta a fordító, majd a részletet nagy beleéléssel Keres Emil adta elő. Az előadóművész pedig Eduardas Miezelaitis litván költő Líra című versének fordításából részleteket mondott Németh Nyiba Sándor “zenei aláfestésével”.

Ezek után a műsorvezető megkérdezte: “Most áttérünk a másik jubíleumi kötetre: ‘Hangok és hangulatok’ címmel… Lajos, ha hallhatnánk ennek a keletkezéséről – milyen ötleted volt?”- “Az ötlet az volt, hogy ahogy jöttek a hangulatok… elkezdtem tavaly december elején és július közepéig írtam a verseket… amilyen hangulatok jöttek, azokat írtam le.” – hangzott a válasz. A szerző felolvasta a kötet címadó Hangok és hangulatok című versét, majd folytatta az Álmomban zongoráztam című költeményének felolvasásával. Rögtön utána pedig Németh Nyiba Sándor Micsoda fény című háromsoros strófákat adta elő, majd Tárkányi Imre következett a Szépség és ifjúság című költeménnyel. A sort Balázsi Judit folytatta a Zsendül a táj című verssel.

Felvétel: Kreischer Nelly és Szabó László

A szerző Keres Emilhez írt, Az igazi művész című versét olvasta fel. József Attila Aki szegény, az a legszegényebb mottójára írt Aki gazdag… Király Lajos verset Németh Nyiba Sándor mondta el. Ezek után – Tárkányi Imre közreműködésével – prózai hangulat következett A fehér virágú orgonabokor boldogsága és szomorúsága című nagyon kedves és megható írás felolvasásával.
A pörgős programban Németh Nyiba Sándor alkotását hallhattuk, aki Király Lajos: A csönd nyugalma című versének megzenésített változatát mutatta be. Majd az est ünnepeltje Meditáció – éjfél után című versét osztotta meg a közönséggel, amelyet ismét Németh Nyiba Sándor zenéje követett Kaptál egy esélyt kezdetű szöveggel. Ez a zenész szerzeménye volt.

“A szép versekkel, prózákkal eltelt este után egy sablonos kérdést tennék föl. – szólalt meg ismételten Tárkányi Imre Király Lajoshoz fordulva. – Mik a további terveid? Mert nem állunk le…” Következett a mindenki által kíváncsian várt válasz:
– “Így van. Az egyik dolog megírni a verseket, ez csodálatos dolog… Kiadni, az a művészet! Addig nem adok ki könyvet, amíg össze nem tarhálom a pénzt… Körülbelül 10-12 könyv van raktáron, amit ki kellene adni… Új és régi versek… kutatási téma… bibliográfia… elbeszélés kötet… újabb versfordítás… prózák az utazásról és még sok egyéb.”

kiraly50_2

A közönség soraiban jelen volt az ünnepelt író, költő, műfordító felesége is. Király Lajostól kedves gesztus volt, hogy bemutatta nejét a közönségnek. Azt mondta, hogy nélküle nem lett volna és a jövőben sem lesz sikere…Szemmel láthatólag, érezhetően közeledett ennek a fantasztikusan jól szerkesztett, nagyszerűen lezajlott estnek a vége. Bizonyára úgy érezhette mindenki, hogy gazdagabb lett. Látta, hallotta a szépet és a jót. Megkapta a költészet ajándékát…

KIRÁLY LAJOS:
HÓPELYHEK ÉNEKE

Magasból jöttünk,
pilleszárnyakon libbenünk tova.
Magasból jöttünk,
hova nem térünk vissza soha.

Felettünk a bolygók
fénylő világa vibrál,
rakéták robaja
zúg s villanva tovaszáll.
Magasból jöttünk,
a földre szállunk,
elgyengült
csillogó szárnyunk.
Házra, gyárra, fára, földre
rátelepszünk megpihenve.

Magasból jöttünk,
és a holtunk
rengő tócsák jelzik: –
Voltunk!

Nagykanizsa, 1964. december 20.

Jacques Roubaud:
SÍREMLÉK  (Tombeau)

Ágyő! – Vár rám undok halál,
ujjongva lopja testemet.
Szennyes, sötét odúja vár:
ez lett a szép, mesés Kelet.

Az égi fáklya fénye hull
egy néma dombra, mely befed.
Lombok közt száz csillag gyúl
gyászolni friss emlékeket.

Nedves a föld, emészt a mélye,
ráfonódik halk szívemre. –
Féreg rág szent álmokon.

Elszáll az éj s a nappalok,
gyertyákban élek, meghalok
majd értem égő lángokon.

Fordítás: 1964 decembere

AZ IGAZI MŰVÉSZ
Keres Emil Kossuth-díjas színművésznek

A lelkében már zsongnak a bűvös szavak,
megfontoltan, lassan lép a pódiumra,
kissé görnyedve jár, megáll és megfordul:
teljesen készen áll a nagy varázslatra! –

Cantata profána feltárul előttünk,
a szavak és a hangok képekké állnak:
a nagy művész láttat, könyörög és vádol,
krónikása mondánk kilenc szarvasának! –

Az igazi művész minden rezdülését
érzi s átadja az ősmagyar mondának,
tiszta példája a lélek küzdelmének:
szavak hatalmával alkothat – csodákat!

Budapest, 2014. április 1.

A CSÖND NYUGALMA

A csönd nyugalma rám terül
szívemben béke hegedül
csodás e tiszta csönd zene
mintha sok csillag zengene
a puha bársony éjszaka
szerelmes csönd szimfónia

Milyen tud lenni a világ
mikor nem jajdul s nem kiált

Szerelmes csönd szimfónia
a puha bársony éjszaka
mintha sok csillag zengene
csodás e tiszta csönd zene
szívemben béke hegedül
a csönd nyugalma rám terül

Budapest, 2014. június 23.

Írta és szerkesztette: Szabó László főszerkesztő
Megjelent a 18. Kerületi Hírek-ben

Hozzászólások